Kezdőlap arrow Oktatóink arrow Veres Zsuzsi, agility oktató
Veres Zsuzsi, agility oktató

Név: Veres Zsuzsa

Életkor: 25 év

Tag a GKKI-n: 1996-tól 2000-ig, majd 2004 óta ismét

Oktató a GKKI-n: 2004 óta

Kutyái:
Maci – puli kan (szül. 1994)
Szuszi – komondor szuka (szül. 1995)
Bogár – schnauzer keverék iv. szuka (szül. 1996)
Tódi – német vizsla iv. kan (szül. 1998)
Nuit – pireneusi juhász (Berger des Pyrenées) iv. szuka (szül. 2003)
Noun – pirenusi juhász (Berger des Pyrenées) szuka (szül. 2005)
Kaj – horvát juhász kan (szül. 2006)
Eta – horvát juhász iv. szuka (szül. 2007)

 

Szakmai életút:
Amióta az eszemet tudom kutyát szerettem volna, végül 10 évesen kaptam meg első kutyámat, Macit, a pulit. Sajnos ekkor még nem volt kutya ovi, így csak egy évesen kezdtünk el járni a Gödöllői Kutyakiképző Iskolába. Maci (megfelelő szocializáció hiányában) elég problémás, verekedős kutyává nőtt. Ennek ellenére kitartóan, minden hétvégén ott voltam a kutyaiskolában. Később került hozzám Szuszi, a komondor, majd Bogár keverék szukám (akit el akartak pusztítani kölyökkorában). Mindhárom kutyával engedelmes vizsgát tettem.
Azonban mindig is agilityzni szerettem volna. Egy kiállításon látott agility bemutatón szerettem bele a sportba: lenyűgözött a kutya és gazda közötti tökéletes összhang, ami még nagy sebesség mellett is működött. Végül Bogárral 1997-ben kezdtem el agilityzni, amikor Gödöllőn beindult az agilitys élet. Később kifejezetten agilityre kerestem egy apportos, jól motiválható kutyát, így került hozzám Tódi, a német vizsla. Nem csalódtam benne, hiszen nagyon jó munkakutya, könnyen motiválható és irányítható. Tőle rengeteget tanultam az agilityről és általában a kutyákról, kutyakiképzésről is. Sajnos 2000-ben Gödöllőn megszűntek az agility edzések, én viszont nem szerettem volna abbahagyni a sportot, ezért az Aquincumi Kutyaiskolába jártam 2-3 évig (heti 2-3 alkalommal, másfél órát utazva két átszállással), majd kb. 1 évig a Happy Dog kutyaiskolába, Kőbányára (másfél óra utazás). Tódival Országos Bajnok, Köztársaság Bajnok, Junior Európa Bajnok címeket szereztem, valamint 2002-ben a világbajnoki válogatott tagja voltam (ahol csapatban 6. helyezést értünk el). A Világbajnokságon való részvétel gyökeresen megváltoztatta az agilityről alkotott véleményemet és még inkább fanatikussá váltam. J Tódi sajnos 2003 elején sántítani kezdett, ezért nyugdíjaztam (azóta is vidáman éli az életét J). Nuit-t (a pireneusi juhász szukámat) 2003-ban importáltam Franciaországból. 2004-ben visszatértem Gödöllőre, ahol elkezdtem agility edzéseket tartani. Nuit genetikus betegsége miatt már első életévében két lábműtéten esett át. Hosszas regeneráció után (állatorvosi kontroll mellett) elkezdtem edzeni vele. Nagyon jól ment minden, háromnegyed évnyi versenyzéssel A3-as (legfelső) kategóriába lépett, kijutott a Világbajnokságra (2006-ban), de sajnos a válogatók után egy hónappal sántítani kezdett, ezért őt is nyugdíjaznom kellett. Így is nagyon örülök, hogy Nuit hozzám került, mert iszonyatosan sokat tanultam tőle (félős volt és motiválhatatlan, szétszórt). Nuit betegsége miatt még egy pireneusi juhász szukát importáltam Franciaországból 2005-ben, Nount. Nounnal Európa Bajnokságon egyéni negyedik és hetedik helyet értem el közel 150 kutyából. Kaj (horvát juhász kanom) 2006-ban került hozzám. Számomra ő az álomkutya, akivel azonban hatalmas temperamentuma miatt nem könnyű a versenyzés, de még mindig fiatal és úgy érzem jó úton haladunk (ld. eredmények). Eta (horvát juhász szukám) 2007 nyarán került hozzám 16 hónaposan egy tanyáról és előéletét tekintve nagyon szépen fejlődik. J
Sokféle kutyám miatt sok tapasztalatot szereztem a különböző típusú kutyákkal való foglalkozás terén (félős, érzékeny pireneusik vs. „őrült” horvát juhászok). 2002. óta rendszeres résztvevője vagyok a két legnagyobb nemzetközi agilitys rendezvénynek: a Világbajnokságoknak (főleg nézőként), valamint Európa Bajnokságoknak (többnyire résztvevőként: 2002, 2003, 2006, 2007, 2008, 2009). Sok szemináriumon vettem részt, amelyeknek egy részét én magam szerveztem (kétszeres Világbajnok Christine Charpentier, kétszeres Európa Bajnok Silas Boogk, Európa Bajnok Kabai Krisztina; szerveztem is: kétszeres Világbajnok Silvia Trkman (két alkalommal), csapat Világbajnok Alen Marekovic (két alkalommal), Világbajnok Jenny Damm), hogy a legjobbaktól tanulhassak. Igyekszem oktató DVDk-kel, külföldi edzésekkel is gyarapítani tudásomat. 2008. nyarán tartottam első szemináriumaimat Gödöllőn és Siófokon. 2009-ben meghívtak szemináriumot tartani Győrbe, Gyulára kétszer is, valamint egy alkalommal Ausztriába.

Olvasmányai:
Konrad Lorenz: Ember és kutya; Salamon király gyűrűje; Agresszió; Én itt vagyok – te hol vagy?;
Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos, Bukfenc mindent tud…; Jeromos, a barátom,
Horst Hegewald-Kawich: Értsük meg a kutyánkat,
Jane Fennel: Kutyapszichológia,
James Herriot: összes könyve J

Kedvenc területe: nehezen motiválható kutyákkal, valamint túlpörgős, temperamentumos kutyákkal való foglalkozás


Tervei: Végzős állatorvostan hallgató vagyok, diplomám megszerzése után szeretnék többet megtudni az állatok fizioterápiájáról, aminek elemeit a kutyák bemelegítése során is használhatnék (bemelegítésre nem sokan helyeznek hangsúlyt, pedig egy sport kutyánál nagyon fontos lenne). Fontosnak tartom az ugrás helyes tanítását (amire sajnos nem nagyon figyelünk Európában), ezért igyekszem magamat képezni ezen a területen is. Valamint amennyire időm engedi szeretnék a saját kutyáimmal egyéb területeken is fejlődni (engedelmes - kizárólag pozitív motivációval -, nyomkövetés), mert úgy gondolom minél többfélét tapasztal, lát az ember, annál jobb. J


Tevékenysége a GKKI-n: agility kiképző, agility verseny- és szeminárium-szervező


Saját webolda: http://www.zsu_piri.extra.hu/

Saját videói: http://www.youtube.com/user/VeresZsu
 

 

 

 
< Előző   Következő >

Szponzoraink